A hadisikerek után azonban Lajos Vilmos súlyos vitába keveredett
Lipót császárral a badeni hercegi öröködés kérdésében, mivel
az uralkodó megtagadta az őrgróftól a választófejedelmi méltóság
(Kurwürde)
megadását, ami a főnemesi osztályba való felemelkedést jelentette
volna. Mégis sikerült kiegyezniük, és az őrgróf továbbra is megmaradt
a császár szolgálatában.
Lajos Vilmos herceg síremlékeAmikor kitört a spanyol örökösödési
háború (1701–1714), Badeni Lajos őrgróf ismét hadba vonult. 1704
augusztusában a höchstädti csatában, a Schellenberg mellett a franciák
ellen harcolva súlyosan megsebesült. Hazaszállították Rastattba.
Többé már nem állt taplra. Még két és fél évig élt. 1707. január
4-én halt meg, befejezés előtt álló hercegi palotájában.
Lajos Vilmos őrgrófot a badeni plébániatemplomban (Stiftskirche
Baden-Baden), az őrgrófi család sírboltjában temették el. Síremléke
barokk oltár formáját idézi, körülötte az igazságosságot, vitézséget
és bölcseséget jelképező szobrokkal. Belső szerveit a lichtentali
kolostorban, a középkori badeni őrgrófok temetkezőhelyén helyezték
el.
A török háborúkban szerzett gazdag hadizsákmány és aranykincs (Türkenschatz,
Türkenbeute) ma a karlsruhei kastély múzeumában tekinthető meg.