A francia-holland háborúban (1672–1678)

Bár Lajos Vilmos Párizsban született, és keresztapja maga XIV. Lajos király volt, a francia-holland háborúban (1672–1678) mégis a franciák ellen, a Habsburg Birodalom oldalán harcolt, csakúgy, mint később a pfalzi és a spanyol örökösödési háborúban.

Az ifjú őrgróf 1674-ben, 19 évesen belépett a császári hadseregbe. Tanítómestere a nagyhírű Montecuccoli gróf, tábornagy (1609–1680), a főhadparancsnok volt. Ekkor már 1672 óta tombolt a francia-holland háború. 1675-ben Montecuccoli (és seregében Badeni Lajos őrgróf is) Turenne marsall ellen vonultak, aki betört a német fejedelemségekbe. Hosszas vonulások és kisebb csatározások után július 27-én a Turenne a sasbachi ütközetben elesett. Montecuccoli Elzászig üldözte a visszavonuló franciákat, megostromolta Hagenaut és Zabernt. a Nagy Condé marsall (1621–1686) közeledő hadai azonban visszafordulásra késztették, de előbb még ostrommal bevette Philippsburg határerődjét.

A philippsburgi erőd bevételénél tanúsított vitézi helytállásáért I. Lipót császár 1676-ban egy gyalogezredet adott a keze alá. 1677-ben, amikor nagyapja, Vilmos őrgróf elhunyt, a fiatal tiszt I. Lajos Vilmos néven a katolikus Baden uralkodó őrgrófja lett, de az uralkodásra nem sok ideje maradt, mert a császár katonájaként szinte egész életét háborúskodásban töltötte. Az 1679-es nijmegeni békekötés után a császár kinevezte őt lovas és gyalogos Obristfeldwachtmeisterré, ami őrnagyi rangnak felelt meg.

Szóljon hozzá!....>>>>