Származása, ifjúkora

Lajos Vilmos őrgróf hét évvel a harmincéves háború befejezése után, 1655. április 8-án született Párizsban, az Hôtel de Soissons palotában. Édesapja Ferdinánd Miksa badeni őrfgróf (1625–1669) volt, I. Vilmos badeni őrgrófnak (1593–1677) és Katharina Ursula von Hohenzollern-Hechingen hercegnőnek (1610–1640) fia. Keresztneveit nagyapja, Vilmos őrgróf és keresztapja, XIV. Lajos francia király választották ki. Apjának örökletes birtoka a katolikus Baden tartomány volt, Baden-Baden (vagy röviden Baden) székvárossal, amelyet hivatalosan csak 1939 óta neveznek Baden-Badennek, megkülönböztetésül a svájci Badentől és az alsó-ausztriai Baden bei Wien-től. [1] [2]

Édesanyja Lujza Krisztina savoya-carignani hercegnő (Louise Christine de Savoie-Carignan, 1627–1689) volt, Tamás Ferenc savoya-carignani hercegnek (1595–1656) és Marie de Bourbon-Condé hercegnőnek, soissons-i grófnőnek (1606–1692) leánya, Jenő Móric savoya-carignani herceg húga, Savoyai Jenő herceg nagynénje.

Lajos Vilmos őrgróf volt a házaspár egyetlen közös gyermeke. Alig volt fél éves, amikor szüleinek viszonya végzetesen megromlott. Apja könnyelműen valami sértő megjegyzést tett feleségére. A befolyásos anyós, Marie de Bourbon-Condé hercegnő elérte, hogy rokona, XIV. Lajos király Versailles elhagyására szólítsa keresztfiát. Ráadásul Lujza Krisztina őrgrófné, aki teljesen anyjának befolyása alatt állott, megtagadta, hogy elhagyja a Versailles-i kastély fényes világát, és kijelentette, hogy nem hajlandő férjével a „hideg és ködös Germániába” utazni. Ferdinánd Miksa őrgróf így csak félesztendős fiát vihette haza székvárosába, Badenbe. Az anyjától elszakadt kisfiút nagyapjának, Vilmos őrgrófnak második felesége, Mária Magdaléna öttingeni grófnő nevelte fel. Lajos Vilmos 1669-ben, 14 éves korában édesapját is elveszítette, egy Heidelberg környékén bekövetkezett vadászbaleset következtében.

Szóljon hozzá!....>>>>