A török elleni háborúk (1683–1689)

1683-ban Kara Musztafa nagyvezír 180 000 emberrel ostrom alá vette Bécset. A súlyos helyzetbe jutott császárváros felmentésére Tulln mellett gyülekeztek az osztrák, lengyel és német szövetséges hadseregek. Szeptember 12-én Lotaringiai Károly herceg és Sobieski János lengyel király vezetésével megtámadták, és a kahlenbergi csatában szétverték az ostromlókat. A vert hadsereg a magyar hódoltsági területre vonult vissza. A császári haderő elfoglalta Párkányt, Visegrádot. Badeni Lajos őrgróf Generalwachtmeister (kb. vezérőrnagyi) rangban vett részt az ütközetben. Helytállásáért november 23-án lovassági tábornokká léptették elő. II. Károly spanyol király az Aranygyapjas renddel tüntette ki. Az őrgróf a kitüntetés aranyozott mását harci mellvértéjére ötvöztette.

Harcolt Buda 1684-es sikertelen ostrománál is unokafivérével, Savoyai Jenő herceggel együtt. Buda 1686-os sikeres visszavívásában már vezető parancsnokként ténykedett. 1685-ben Esztergom elfoglalását vezette. 1686. december 12-én, 31 éves korában tábornaggyá (Feldmarschall) nevezték ki. 1689. szeptember 6-án a császár a török front főparancsnokává nevezte ki, a betegséggel küszködő V. Károly lotaringiai herceg helyére. Több hadjárat húsz ütközetében bizonyíthatta stratégiai tudását. A követező két évben elfoglalta Székesfehérvárt, Várpalotát, Pécset, Nándorfehérvárt. Az oszmán haderő dél felé hátrált, Badeni Lajos őrgróf 1689. szeptember 24-én győzelmet aratott a közép-szerbiai Niš mellett. A császáriak felszabadítóként hirdették magukat, a szerb nép tömegesen kelt fel az oszmán megszállók ellen. 1689-ben Lajos a bulgáriai Vidinnél nyert csatát. Az 1683–1689 közötti győzelmes törökellenes háborúkban szerezte melléknevét, a nép „Lajos, a török” (der Türkenlouis) néven kezdte őt emlegetni. Hadvezéri teljesítményéért a császár birodalmi tábornaggyá (Reichsfeldmarschall) nevezte ki.

Szóljon hozzá!....>>>>