1683. január 11-én kassai kuruc országgyűlést tartanak.

1683. március 31-én Sobieski János lengyel király (1674-1696) és I. Lipót szövetséget köt. Támogatásáról biztosította a császárt II. Miksa Emánuel (1679-1726) bajor és III. János György szász választófejedelem (1680-1691). Áprilisban IV. Mehmed szultán megindítja hadjáratát I. Lipót ellen. 1683. június 7-én Eszéknél Thököly Imre fejedelem csatlakozik Kara Musztafa nagyvezérhez, de Bécs ostromában nem vett részt. 1683. június vége és július eleje között a törökök beveszik Veszprémet, Tatát, Pápát és Szentmártont, majd felgyújtják Győr külvárosát. Kara Musztafa nagyvezér július 14-én megkezdi Bécs ostromát. 1683. július 7-én a török elől I. Lipót udvarával Bécsből Linzbe menekül.

1683. július 26-án Thököly csapatai elfoglalják a pozsonyi várat. Júliusban a nyugat-dunántúli vármegyék és várak nagy része Thököly hűségére tér. 1683. augusztus 8-án elpusztul Nagyszombat. 1683. augusztus 26-án a Bécs fölmentésére vonuló lengyel csapatok Angernél (Morvaország) megsemmisítő vereséget mérnek a kuruc és tatár hadakra. Szeptember 12-én III. Sobieski János lengyel király (1674-1696), Lotharingiai Károly herceg, II. Miksa bajor és III. János György szász választófejedelem egyesült serege Kahlenbergnél szétveri a Bécset körülzáró török hadat, és Bécset felmenti a Kara Musztafa vezette török ostrom alól. Október 9-én zajlik le a párkányi csata. Október 27-én egyheti ostrom után a szövetségesek beveszik Esztergomot, felszabadul Szécsény is. 1683. december 25-én Kara Musztafa nagyvezért Belgrádban IV. Mehmed szultán megfojtja.

1684. január 12-én I. Lipót ígéretet tesz az ország török alóli felszabadítására, s amnesztiát hirdet a Thököly fejedelem pártjáról az ő hűségére visszatérteknek. 1684. március 5-én XI. Ince pápa felhívására Sobieski János lengyel király Krakkóban aláírja a Lengyelország, a Habsburg Birodalom és Velence közötti törökellenes szövetség (Szent Liga) okmányát. A szövetséghez 1686-ban az orosz cár is csatlakozott. A csatlakozott önkéntesek között volt Savoyai Jenő herceg is. A szövetség tagjai: I. Lipót, XI. Ince pápa, Sobieski János lengyel király és Velence. 1684. augusztus 15-én 20 évi fegyverszünet jön létre XIV. Lajos francia királlyal.

1684. június 18-án felszabadul Visegrád, 27-én Vác és 30-án Pest. Július 14-november 3. között a szövetséges keresztény haderő Lotharingiai Károly herceg főparancsnoksága alatt 111 napig sikertelenül ostromolja Budát. Július 22-én a szövetségeseknek 130 évi török megszállás után visszafoglalják a Dráva-Száva közi Verőce várát. 1685. augusztus 19-én visszafoglalják Érsekújvárat. Szeptember 11. Eperjes, 29-én Tokaj elfoglalása. 1685. október elején egymás után adják fel a kurucok felső-tisza-vidéki váraikat a császári csapatoknak, Érsekújvár és október 25-én Kassa is felszabadul. - Október 15-én Váradon Ahmed pasa elfogatja Thököly Imrét. - Október 31-én a császári had elfoglalja Sárospatakot. Aeneas Sylvius Caprara generális írásban biztosítja a református főiskola zavartalan működését és javait. November-december folyamán a császári csapatok Erdély nyugati és északi megyéiben foglalnak téli szállást.

1685. január 14-én meghalt Szelepcsényi György. Március 21-től Széchenyi György lesz az esztergomi érsek 1695. február 18-ig.

1686. január 2-án a török Belgrádban szabadon engedi Thököly Imrét. Február elején Antonio Caraffa generális felső-magyarországi főkapitány megsarcolja Debrecent. Április 5-én tárgyalások folynak Bécsben Erdély császári fennhatóság alá adásáról. Június 2-án az erdélyi csapatok kiűzik a fejedelemségből a Vajdahunyadra húzódott Thököly Imrét. 1686. június 18-szeptember 2. között a szövetséges hadsereg 76 napos ostrom után – 145 éves uralom végén – visszafoglalja Buda várát. Lotharingiai Károly (1643-1690) főparancsnok 40000 főt számláló seregében brandenburgi segélycsapatok és közel 15000 magyar harcolt. Önálló parancsnokságot kapott Miksa Emánuel (1662-1726) bajor választófejedelem 21 000 főnyi bajor, szász és ausztriai katonasággal. A várat Abdi Abdurrahman 70 esztendős pasa védte, aki a harcok során életét vesztette. Másnap Marsigli ezredes és az óbudai városbíró összeírja a török uralom építményeit.

1686. június 28-án Bécsben az erdélyi követség aláírja az Erdély visszatagolódásáról kötött szerződést. Az év őszére Szlavónia felszabadul a török hódoltság alól. Szeptember-október között felszabadul: szeptember 23-án Simontornya, október 22-én Pécs, 30-án Siklós, november 12-én Kaposvár és az október 21-i zentai csata után 21-én Szeged is.

Szóljon hozzá!....>>>>