III.
Sobieski János (lengyelül: Jan III Sobieski), született 1629. augusztus
17-én Lwów közelében, meghalt 1696. június 17-én Varsóban Lengyelország királya, Litvánia
nagyhercege 1674-től.
1656-tól a korona nagy zászlóvivője, 1665-től a korona nagy marsallja,
1666-tól Korona tábori hetmanja, 1668-tól Korona nagy hetmanja.
1673-ban Jan Sobieski nagyhetman fényes győzelmet aratott a török
felett Chocim-nél. 1676-ban XIV. Lajos francia király
Sobieski János lengyel királynak adományozza a Szent Lélek Rend palástját.
A III. János néven
királlyá választott Sobieski (1674-1696) vezénylete alatt lezajlott
1683. szeptember 12-én a bécsi csata, amely a törökök
lemészárlásával végződött. Ezután a Magyarországon keresztül
visszavonuló török csapatokat követve Sobieski nevéhez fűződik még Esztergom,
Párkány és Szécsény felmentése. Decemberben az egész sereggel visszatért Krakkóba.
III. Sobieski János
felesége Maria Kazimierza volt. Sobieski János nemzetközi sikerei
ellenére a hazai politika területén nem tudott győzedelmeskedni,
mert az egyes nagybirtokosok már egymás ellen vívtak
magánháborúkat. A Waza-uralkodóház kihalását követően III. Sobieski János
idején a hanyatlás folytatódott. A nemesi köztársaságként emlegetett
Lengyelországban a hatalmi csoportosulások (konföderációk)
mellett külső hatalmak: Oroszország, Poroszország és Ausztria
is egyre inkább beavatkoztak az ország életébe.
III. Sobieski János
hosszantartó betegség után szívrohamban halt meg 1696. június 17-én Wilanówban.